Nagy zsongás volt, készültünk a Karácsonyra. Egy teljes nap takarítottam, minden porszemet eltüntettem, és másnap egész nap főztünk édesanyámmal, majd este jött az Angyal. Imádom a Decembert, az ünnepeket, a havat, a hideget is, azt amikor olyan szépen hull a hó. Amikor jött az Angyal, már akkor éreztem, hogy nagyon fáj a jobb csuklom. Viccelődtem, hogy kikezdett a karácsonyi készülődés, de nagyobb igényt nem vetettem az egészre, hisz máskor is volt hogy néha fájt a kezem vagy a lábam, de hát mindig annyit futok és dolgozok, hogy mindig annak tudtam be. Ekkor 22 éves voltam és másfél éve volt barátom, annyira jó ember, szerencsés vagyok, hogy egymásra találtunk, vagyis inkább Ő rám. 

  Ahogy teltek a napok, a helyzet nem javult. Ekkora már nem csak a csuklom, hanem a könyököm és a vállam is nagyon fájt. Próbáltam krémekkel kenni és pihentetni amennyiben lehet de semmi sem ért semmit. Elérkezett a Szilveszter is és akkora már minden egyes izületem fájt, olyan rész nem volta testemen ami nem fájt volna. Lassan az izmaim és a hátam is iszonyúan fájt. Azt hittem, hogy nem jön el már a munkanap, hogy mehessek orvoshoz. A családorvosom elküldött egy szakorvoshoz. Hát mit is mondhatnék, nem vagyok szakértő, de az írt egy gyógyszert és fizioterápiát a jobb kezemre. Jártam is, de semmit nem javultam, sőt egyre rosszabbul voltam. Ami a legjobban idegesített, hogy miért csak a jobb kezemet  kezelik amikor a testem minden része ugyan olyan erősen fáj. A fizioterápiás kezelést abbahagytam 3 nap után és más orvoshoz mentem. 

  Sorba álltam az új orvosomnál, akit addig soha nem is láttam és akkor még nem tudtam, hogy Ú lesz az aki úgymond vissza adja az életem egy részét. Hát nincs amit tagadjam azelőtt a tüdőmmel sokat jártam orvosokhoz, de nem tudtam, hogy küldőpapírral is kell programáltatni. Ahogy ott állok jött az aszisztens, elmondom a problémámat mire lazán azt válaszolja, hogy hát sajnálja de egy hónap múlva tudnak programálni. Amúgy  eléggé türelmes vagyok, de akkor kiborultam, mintha a film elszakadt volna. Mondom nagy mérgesen: Mi az hogy egy hónap múlva???????????????????????  Alig birok, enni, mozogni, öltözni, egyáltalán élni és csak egy hónap múlva néznek meg, addig én biztos ezzel a tempóval meghalok. 

  Nagyon szégyeltem magamat, hogy kiborultam de nagyon beteg voltam, és végül is csak jól sült ki a dologból, mert a doktornő megengedte, hogy legutolsónak bemenjek és megvizsgáljon. 

Így indult el minden, itt vett más irányt az életem, ezek után változtam én is meg és az életem is. 

  

   Csodás napot ! 

 

                                                                          UI: Hamarosan újra írok. 

Megosztás a facebookon